Ózd-Putnok Térség

Ózd-putnoki kistérség természeti és történeti értékei

Természeti értékek

Az Arlói suvadás:

Ózd környékén az eróziós felszínt a suvadásos formák is gazdagítják. Suvadás alakult ki az arlói Csahó - hegynél 1863-ban, amikor a korábban létesített és felhagyott szénbányák járatainak lassú beszakadása elindította a hegycsúszást. Ekkor történt, hogy a 338 méter magasságú hegy déli oldala megindult, és a lejtőn a Szohony - patak völgyébe csúszott. Később 1910-ben és 1929-ben a kőzetek omlása megismétlődött. Ennek következtében egy 20 méter magas völgyzárógát alakult ki és egy 25-30 katasztrofális hold kiterjedésű, 6-8 méter mélységű tó képződött a hajdani rétek és kaszálók helyén. A tó körül mára hétvégi házak és horgásztanyák épültek, szép természeti környezetben strand és kemping szolgálja a turizmust.

Keleméri Mohos-tavak:

Kelemér község határában a Piroskahegy oldalában keletkezett suvadással két tó, a Nagy-mohos és a Kis-mohos. A Nagy-mohos a jégkorszak előtt, a Kis-mohos a jégkor után, mintegy ötezer éve alakult ki. Különleges értéke, hogy a tőzegmohaláp megőrizte a jégkorszak előtti növények pollenmaradványit. A láp környéke ma természetvédelmi terület, növénytani ritkaságokkal. Megemlíthetjük a hüvelyes gyapjúsást, a tarajos pajzsikát és a szőrösnyírt. A Nagy-mohos partján áll a kisasszonyfa, egy többszáz éves hatalmas tölgy, az elmúlt idők nagy erdősségének utolsó tanúja. Sok monda fűződik a fához és a Mohos-tavakhoz is.

Az upponyi sziklaszoros:

A Bükk északi előtérben elkülönülten, szigethegységet formálva emelkedik az upponyi vonulat, amely 400-450 méterre a tengerszint fölé emelkedő hegyeivel fő magját alkotja a Lázbérci Tájvédelmi körzetnek. Központi részét a mesterséges víztározó és környéke képzi, amelynek földtanilag a legértékesebb része a fél kilométer hosszúságú upponyi sziklaszoros. A völgy a karsztos formakincsek tárháza, meredek sziklafalakkal, kőfülkékkel, törmeléklejtőkkel. A víztározó 1967-69 között épült Bánhorváti, Dédestapolcsány és Uppony között a Bán-patak völgyének elzárásával. Így egy 6,2 millió kilométer vizet befogadó víztározó jött létre, amely tízezer embernek biztosít ivóvizet.

Történelmi és építészeti emlékek

Arló - Római Katolikus Templom

A tekintélyes méretű templom legkorábbi ismert részletei 1486-ból származnak. Ezt a szentélyfalba vésett évszám bizonyítja. A később többször erősen átépített templom mai barokk külsejét 1778-95 között kapta. A középkori részleteket leginkább a déli hajófal őrizte meg. A templom barokk berendezését a szószék kivételével 1830 körül kicserélték.

Bánréve - Serényi kastély

A községben a Szentmiklóssy család építette a XVIII. században az egyszintes U alaprajzú későbarokk kastélyt, majd köré a Vay család létesített szép parkot és majorságot. A legutolsó tulajdonos a Serényi -család volt.

Borsodbóta - Borbély-Maczky kastély

Borbély-Maczky Emil a falu szülötte, Borsod Vármegye egykori főispánja építtette a falu közepén álló egyszintes, szabálytalan alapú kastélyt, amelyben jelenleg óvoda és öregek napközi otthona található.

Csernely - Sturman kúria

A kúriát Sturman András építtette 1780-90 között copf stílusban, majd később többször átalakították. A parkban álló épület magasföldszintes, manzárdtetős, téglalap alaprajzú. A főhomlokzat síkjából széles tornác ugrik ki, s kétoldalt nyíló árkádjához lépcsőfeljárók vezetnek. Figyelemre méltóak a főhomlokzat díszítő falsávjai, az ablaknyílásokat keretező füzéres díszítőelemek.

Domaháza - Feszty Masa festményei

Az 1760-ban épült templom szentélyének falán a megdicsőült, adakozó és szenvedő Szent Erzsébet életének mozzanatait Feszty Masa festette 1976-79 között. Ugyancsak a templom falán függenek stációképei. Feszty Masa festőművésznő Jókai Mór unokája, Feszty Árpád és Jókai Róza lánya.

Borsodnádasd - A lemezgyár

Volny József 1861-ben javasolta a nádasdi gyár megépítését az ottani barnaszénvagyon ismeretében. A Rimamurány - völgyi Vasmű Egyesület Nádasdi Lemezgyára 1864. áprilisában kezdte meg a termelést.

Dubicsány - Vay kastély

A téglalap alaprajzú a völgy felé háromszintes tetőtér - beépítéses kastélyt a Vay család építtette a XVIII. század közepén. A XX. század elején Barta Arnold báró, az ismert bécsi bankárcsalád tagja alakíttatta át mai formájára. Napjainkban vállalati üdülőként használják.

Gömörszőlős - Népi építészeti emlékek

Vidékünkön ebben a községben maradtak meg a legérintetlenebb formában a hagyományos gömöri építészet emlékei. Kőtornácos és fűrészelt díszítésű fatornácos házak sora látható, de előfordul még a szabadkémény és kemence is. Néprajzi gyűjtemény, az erdőgazdálkodás szabadtéri bemutatója és kisgaléria várja többek között az ide látogatókat.

Hangony - A pálos kolostor maradványai

A Hangonyiak Lampert ága a Berény vára alatti Ölyvös - völgynek nevezett részén Szent Anna tiszteletére pálosrendi szerzeteseket telepített le. Megépítették a kolostort és annak templomát, amelyet kőfaragások és falfestékek díszítettek. Rövidesen a környék ismert búcsújáró helyévé vált. Az 1560-as években a török fosztogatásai idején felégette, 1567-ben már az elpusztult kolostorok közé tartozott. Kő keresztelőmedencéje a parókia udvarán, egy gótikus ablakív maradvány az Ózdi Városi Múzeumban látható.

Járdánháza - IV. Béla emlékkápolna

A tatárok elleni sorsdöntő ütközetre 1241. április 11.-én Muhipusztánál került sor, ahol megsemmisítő csapást mértek IV. Béla seregére. A csata után IV. Béla csapatával észak felé menekült üldözői elől. IV. Béla menekülésének emlékére - több mint félezer évvel az esemény után - Járdánháza határában a Királyszállás pusztán 1874-ben emlékkápolnát állítottak abból az alkalomból, hogy a tatárok elől menekülő király e helyen tartott pihenőt.

Kelemér - Református templom

A XIV. században épült, de később többször átépített templom a környező épületekkel, lelkészlakkal szép építészeti együttest alkot. A torony déli falán középkori falfestés töredékes maradványai láthatók. A berendezése egyszerű, szószéke 1776-ban készült. Itt lelkészkedett Tompa Mihály költő, tevékenységét a templom mellett kialakított emlékmúzeum mutatja be. A községben több, a XIX. század második felében jellegzetes gömöri kőtornácos lakóház maradt meg, amelyek közül a Tompa út 43, 50 és 127. számúak műemléki védelmet is élveznek.

Kissikátor - Római katolikus templom

A község melletti dombon lévő temető szélén álló templom már messziről felhívja magára a figyelmet. A romba dőlt románkori körtemplom alapjain 1764-ben épült. A kisméretű, kerek épület homlokzata tagolatlan, kis ablakokkal áttört. Fazsindellyel fedett, kúp alakú tetőzete fölött kis barokk harangtornyot alakítottak ki.

Putnok - Serényi kastély

A Serényi - család kastélya az egykori végvár helyén épült. Mai klasszicista alakját 1834-ben kapta. A szép parkban álló L alaprajzú kétszintes épület délnyugati oldalán magasföldszintes, az északkeleti oldalon egyemeletes megjelenésű. A kastély legjelentősebb helyisége a 90 négyzetméteres nagyterem a felső szinten található.

Sajónémeti - A Sajónémeti földvár

A Várhegy közvetlenül Sajónémeti és a Sajó fölött emelkedik. A szakirodalomban felvetik annak a lehetőségét hogy a kisebbik sáncrendszer korábbi és esetleg a tatárjárás előtti időből származik, a nagyobbik pedig a XIII.-XIV. században épült. A várhegy északi oldalán a temetőben középkori famaradványokat találtak. Feltételezhető, hogy ott esetleg egy várkastély állt.

Ózd-Sajóvárkony - Római katolikus templom

A nagyméretű templom a középkori plébániatemplom elpusztulása után 1790-91-ben épült, későbarokk és copf stílusban. Főhomlokzata elé impozáns tornyot emeltek karcsú sisakkal. A főoltár későbarokk, az oltárképet Sajósy Ferenc 1886-ban festette, Szent Miklóst ábrázolja. A templom kertjében áll Nepomuki Szent János reverendás, prémpalástos egészalakos szobra, karjaiban nagyméretű feszülettel. A talapzatra vésett felirat szerint Lonovics Ferenc egri kanonok állíttatta 1830-ban.

Sajóvelezd - Tájház

A község első okleveles említése 1294-ből ismert. A birtokos Kövér család 1404-ben a közeli hegytetőn építtette meg Velezd - várát, amelynek alapjai máig megmaradtak. Az 1800-as évek közepén épült Bírói - házban a községben régen használatban volt népi eszközökből látható kiállítás.

Sáta - Római katolikus templom

A későbarokk stílusú templomot 1806 és 1808 között több szakaszban építették. A főhomlokzat fölötti tornya 1829-ben készült el. A főoltáron a régi egri székesegyházból származó képet Franz Wagenschőn festette 1766-ban, Szt. János evangélista vértanúságát ábrázolja. A barokk stílusú kastélyt a Platthy család építtette 1735 körül. Későbbi tulajdonosa Fáy István az 1930-as években erősen átalakíttatta. A domboldalon szép parkban álló kastély alaprajzában és felépítésében egyaránt rokon az ugyancsak Platthyék építtette bánhorváti kastéllyal.

Ózd - Susa - Bronts Kastély

Bronts Viktor rimaszombati építész vállalkozó volt, aki a Lossonczy családtól vásárolt birtokot Susán a XIX. század közepén. Az 1880-as években a Templomkert mellett építette meg a kastélyát, saját tervei alapján. 1910-ben a birtokot és a kastélyt is eladta és Budapestre költözött. Az épületben ma szociális otthon működik.

Ózd - Szentsimon - Árpádkori templom

A legkorábbi, máig megmaradt templom felépítésére a Hangony - völgyében Szentsimonban került sor a XII. században, román stílusban. Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelték, később többször átalakították. Az árpádkori templom és berendezései a völgy legjelentősebb egyházi műemléke. A renoválás során a vakolat alól két korszakból került elő falképtöredék. Az 1300-as évekből találtak egy kontúrokkal ábrázolt képrészletet. Ezt leválasztva a falról bekeretezve a bejárat fölött helyezték el. A másik egy 1423-ból származó falkép sorozat. Ezek a sárkányokkal küzdő Szent Györgyöt, a királyok imádását fogadó Madonnát és a megfeszített Krisztus siratását ábrázolják. A templom falazatán feltárt kilövő rések az épület védelmi szerepére utalnak. A templombelső másik jelentős értéke az 1650-ben készült, 24 nagyméretű táblából álló, kazettás mennyezet. Késő reneszánsz munka, amelybe még gótikus elemek is vegyülnek. Készítőjük Stephanus Lévay és Stephanus Comaromy.



	Ózd-putnoki kistérség természeti és történeti értékei Természeti értékek Az Arlói suvadás: Ózd környékén az eróziós felszínt a suvadásos formák is gazdagítják. Suvadás alakult ki az arlói Csahó - hegynél 1863-ban, amikor a korábban létesített és felhagyott szénbányák járatainak lassú beszakadása elindította a hegycsúszást. Ekkor történt, hogy a 338 méter magasságú hegy déli oldala megindult, és a lejtőn a Szohony - patak völgyébe csúszott. Később 1910-ben és 1929-ben a kőzetek omlása megismétlődött. Ennek következtében egy 20 méter magas völgyzárógát alakult ki és egy 25-30 katasztrofális hold kiterjedésű, 6-8 méter mélységű tó képződött a hajdani rétek és kaszálók helyén. A tó körül mára hétvégi házak és horgásztanyák épültek, szép természeti környezetben strand és kemping szolgálja a turizmust. Keleméri Mohos-tavak: Kelemér község határában a Piroskahegy oldalában keletkezett suvadással két tó, a Nagy-mohos és a Kis-mohos. A Nagy-mohos a jégkorszak előtt, a Kis-mohos a jégkor után, mintegy ötezer éve alakult ki. Különleges értéke, hogy a tőzegmohaláp megőrizte a jégkorszak előtti növények pollenmaradványit. A láp környéke ma természetvédelmi terület, növénytani ritkaságokkal. Megemlíthetjük a hüvelyes gyapjúsást, a tarajos pajzsikát és a szőrösnyírt. A Nagy-mohos partján áll a kisasszonyfa, egy többszáz éves hatalmas tölgy, az elmúlt idők nagy erdősségének utolsó tanúja. Sok monda fűződik a fához és a Mohos-tavakhoz is. Az upponyi sziklaszoros: A Bükk északi előtérben elkülönülten, szigethegységet formálva emelkedik az upponyi vonulat, amely 400-450 méterre a tengerszint fölé emelkedő hegyeivel fő magját alkotja a Lázbérci Tájvédelmi körzetnek. Központi részét a mesterséges víztározó és környéke képzi, amelynek földtanilag a legértékesebb része a fél kilométer hosszúságú upponyi sziklaszoros. A völgy a karsztos formakincsek tárháza, meredek sziklafalakkal, kőfülkékkel, törmeléklejtőkkel. A víztározó 1967-69 között épült Bánhorváti, Dédestapolcsány és Uppony között a Bán-patak völgyének elzárásával. Így egy 6,2 millió kilométer vizet befogadó víztározó jött létre, amely tízezer embernek biztosít ivóvizet. Történelmi és építészeti emlékek Arló - Római Katolikus Templom A tekintélyes méretű templom legkorábbi ismert részletei 1486-ból származnak. Ezt a szentélyfalba vésett évszám bizonyítja. A később többször erősen átépített templom mai barokk külsejét 1778-95 között kapta. A középkori részleteket leginkább a déli hajófal őrizte meg. A templom barokk berendezését a szószék kivételével 1830 körül kicserélték. Bánréve - Serényi kastély A községben a Szentmiklóssy család építette a XVIII. században az egyszintes U alaprajzú későbarokk kastélyt, majd köré a Vay család létesített szép parkot és majorságot. A legutolsó tulajdonos a Serényi -család volt. Borsodbóta - Borbély-Maczky kastély Borbély-Maczky Emil a falu szülötte, Borsod Vármegye egykori főispánja építtette a falu közepén álló egyszintes, szabálytalan alapú kastélyt, amelyben jelenleg óvoda és öregek napközi otthona található. Csernely - Sturman kúria A kúriát Sturman András építtette 1780-90 között copf stílusban, majd később többször átalakították. A parkban álló épület magasföldszintes, manzárdtetős, téglalap alaprajzú. A főhomlokzat síkjából széles tornác ugrik ki, s kétoldalt nyíló árkádjához lépcsőfeljárók vezetnek. Figyelemre méltóak a főhomlokzat díszítő falsávjai, az ablaknyílásokat keretező füzéres díszítőelemek. Domaháza - Feszty Masa festményei Az 1760-ban épült templom szentélyének falán a megdicsőült, adakozó és szenvedő Szent Erzsébet életének mozzanatait Feszty Masa festette 1976-79 között. Ugyancsak a templom falán függenek stációképei. Feszty Masa festőművésznő Jókai Mór unokája, Feszty Árpád és Jókai Róza lánya. Borsodnádasd - A lemezgyár Volny József 1861-ben javasolta a nádasdi gyár megépítését az ottani barnaszénvagyon ismeretében. A Rimamurány - völgyi Vasmű Egyesület Nádasdi Lemezgyára 1864. áprilisában kezdte meg a termelést. Dubicsány - Vay kastély A téglalap alaprajzú a völgy felé háromszintes tetőtér - beépítéses kastélyt a Vay család építtette a XVIII. század közepén. A XX. század elején Barta Arnold báró, az ismert bécsi bankárcsalád tagja alakíttatta át mai formájára. Napjainkban vállalati üdülőként használják. Gömörszőlős - Népi építészeti emlékek Vidékünkön ebben a községben maradtak meg a legérintetlenebb formában a hagyományos gömöri építészet emlékei. Kőtornácos és fűrészelt díszítésű fatornácos házak sora látható, de előfordul még a szabadkémény és kemence is. Néprajzi gyűjtemény, az erdőgazdálkodás szabadtéri bemutatója és kisgaléria várja többek között az ide látogatókat. Hangony - A pálos kolostor maradványai A Hangonyiak Lampert ága a Berény vára alatti Ölyvös - völgynek nevezett részén Szent Anna tiszteletére pálosrendi szerzeteseket telepített le. Megépítették a kolostort és annak templomát, amelyet kőfaragások és falfestékek díszítettek. Rövidesen a környék ismert búcsújáró helyévé vált. Az 1560-as években a török fosztogatásai idején felégette, 1567-ben már az elpusztult kolostorok közé tartozott. Kő keresztelőmedencéje a parókia udvarán, egy gótikus ablakív maradvány az Ózdi Városi Múzeumban látható. Járdánháza - IV. Béla emlékkápolna A tatárok elleni sorsdöntő ütközetre 1241. április 11.-én Muhipusztánál került sor, ahol megsemmisítő csapást mértek IV. Béla seregére. A csata után IV. Béla csapatával észak felé menekült üldözői elől. IV. Béla menekülésének emlékére - több mint félezer évvel az esemény után - Járdánháza határában a Királyszállás pusztán 1874-ben emlékkápolnát állítottak abból az alkalomból, hogy a tatárok elől menekülő király e helyen tartott pihenőt. Kelemér - Református templom A XIV. században épült, de később többször átépített templom a környező épületekkel, lelkészlakkal szép építészeti együttest alkot. A torony déli falán középkori falfestés töredékes maradványai láthatók. A berendezése egyszerű, szószéke 1776-ban készült. Itt lelkészkedett Tompa Mihály költő, tevékenységét a templom mellett kialakított emlékmúzeum mutatja be. A községben több, a XIX. század második felében jellegzetes gömöri kőtornácos lakóház maradt meg, amelyek közül a Tompa út 43, 50 és 127. számúak műemléki védelmet is élveznek. Kissikátor - Római katolikus templom A község melletti dombon lévő temető szélén álló templom már messziről felhívja magára a figyelmet. A romba dőlt románkori körtemplom alapjain 1764-ben épült. A kisméretű, kerek épület homlokzata tagolatlan, kis ablakokkal áttört. Fazsindellyel fedett, kúp alakú tetőzete fölött kis barokk harangtornyot alakítottak ki. Putnok - Serényi kastély A Serényi - család kastélya az egykori végvár helyén épült. Mai klasszicista alakját 1834-ben kapta. A szép parkban álló L alaprajzú kétszintes épület délnyugati oldalán magasföldszintes, az északkeleti oldalon egyemeletes megjelenésű. A kastély legjelentősebb helyisége a 90 négyzetméteres nagyterem a felső szinten található. Sajónémeti - A Sajónémeti földvár A Várhegy közvetlenül Sajónémeti és a Sajó fölött emelkedik. A szakirodalomban felvetik annak a lehetőségét hogy a kisebbik sáncrendszer korábbi és esetleg a tatárjárás előtti időből származik, a nagyobbik pedig a XIII.-XIV. században épült. A várhegy északi oldalán a temetőben középkori famaradványokat találtak. Feltételezhető, hogy ott esetleg egy várkastély állt. Ózd-Sajóvárkony - Római katolikus templom A nagyméretű templom a középkori plébániatemplom elpusztulása után 1790-91-ben épült, későbarokk és copf stílusban. Főhomlokzata elé impozáns tornyot emeltek karcsú sisakkal. A főoltár későbarokk, az oltárképet Sajósy Ferenc 1886-ban festette, Szent Miklóst ábrázolja. A templom kertjében áll Nepomuki Szent János reverendás, prémpalástos egészalakos szobra, karjaiban nagyméretű feszülettel. A talapzatra vésett felirat szerint Lonovics Ferenc egri kanonok állíttatta 1830-ban. Sajóvelezd - Tájház A község első okleveles említése 1294-ből ismert. A birtokos Kövér család 1404-ben a közeli hegytetőn építtette meg Velezd - várát, amelynek alapjai máig megmaradtak. Az 1800-as évek közepén épült Bírói - házban a községben régen használatban volt népi eszközökből látható kiállítás. Sáta - Római katolikus templom A későbarokk stílusú templomot 1806 és 1808 között több szakaszban építették. A főhomlokzat fölötti tornya 1829-ben készült el. A főoltáron a régi egri székesegyházból származó képet Franz Wagenschőn festette 1766-ban, Szt. János evangélista vértanúságát ábrázolja. A barokk stílusú kastélyt a Platthy család építtette 1735 körül. Későbbi tulajdonosa Fáy István az 1930-as években erősen átalakíttatta. A domboldalon szép parkban álló kastély alaprajzában és felépítésében egyaránt rokon az ugyancsak Platthyék építtette bánhorváti kastéllyal. Ózd - Susa - Bronts Kastély Bronts Viktor rimaszombati építész vállalkozó volt, aki a Lossonczy családtól vásárolt birtokot Susán a XIX. század közepén. Az 1880-as években a Templomkert mellett építette meg a kastélyát, saját tervei alapján. 1910-ben a birtokot és a kastélyt is eladta és Budapestre költözött. Az épületben ma szociális otthon működik. Ózd - Szentsimon - Árpádkori templom A legkorábbi, máig megmaradt templom felépítésére a Hangony - völgyében Szentsimonban került sor a XII. században, román stílusban. Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelték, később többször átalakították. Az árpádkori templom és berendezései a völgy legjelentősebb egyházi műemléke. A renoválás során a vakolat alól két korszakból került elő falképtöredék. Az 1300-as évekből találtak egy kontúrokkal ábrázolt képrészletet. Ezt leválasztva a falról bekeretezve a bejárat fölött helyezték el. A másik egy 1423-ból származó falkép sorozat. Ezek a sárkányokkal küzdő Szent Györgyöt, a királyok imádását fogadó Madonnát és a megfeszített Krisztus siratását ábrázolják. A templom falazatán feltárt kilövő rések az épület védelmi szerepére utalnak. A templombelső másik jelentős értéke az 1650-ben készült, 24 nagyméretű táblából álló, kazettás mennyezet. Késő reneszánsz munka, amelybe még gótikus elemek is vegyülnek. Készítőjük Stephanus Lévay és Stephanus Comaromy.


	Készült a Tér-Kép Program keretében, 2002.